Olvasóink értékelése: / 0
ElégtelenKitűnő 

Az Európai Bizottság által 2010. 05 17-én kiadott, Európa digitális versenyképességéről szóló jelentés szerint az európai digitális gazdaság egyre erősebb, minden gazdasági ágazatban terjed, és életünk minden területére hatással van. Az elmúlt 15 év során az európai termelékenység terén elért növekedés felerészben az információs és kommunikációs technológiáknak (IKT-k) köszönhető.

Tíz európai polgár közül hatan rendszeresen használják az internetet. Ha Európa teljes mértékben ki szeretné aknázni a digitális gazdaságban rejlő lehetőségeket, magasabb fokozatba kell kapcsolnia, gyorsabb szélessávú hozzáférést kell biztosítania, törekednie kell egy olyan internet kialakítására, amelyben bíznak az emberek, fejlesztenie kell az uniós polgárok készségeit, és az eddigieknél is jobban kell serkentenie az innovációt az IKT terén. Az Európai Bizottság az Európa 2020 stratégia zászlóshajó-kezdeményezését alkotó Európai digitális menetrendben konkrét intézkedéseket fog javasolni ezekre a területekre vonatkozóan.

A jelentés elemzi az IKT terén a közelmúltban bekövetkezett fejleményeket. A dokumentum alátámasztja az Európai digitális menetrend, az intelligens, fenntartható és integrált növekedést kitűző Európa 2020 stratégia keretében a közeljövőben az Európai Bizottság által indítandó zászlóshajó-kezdeményezés kidolgozása iránti igényt.

A gazdaság fő hajtóereje
A jelentés az IKT-ágazatot az európai gazdaság egyik fő hajtóerejeként jelöli meg. Az EU-ban 1995 óta elért termelékenység-növekedés felerészben az IKT-nak köszönhető, a technológiai fejlődés és az ágazatban végzett beruházások következtében. A 2004–2007 közötti adatok arra utalnak, hogy ezek a beruházások a közelmúltban kezdtek hatékonyságnövekedést eredményezni a gazdaság többi részében. A IKT-ágazat által az európai gazdaságban termelt hozzáadott-érték körülbelül 600 milliárd EUR (a GDP 4,8 százaléka). Ez az ágazat vonzza az EU teljes K+F üzleti beruházásainak 25 százalékát. Az Egyesült Államokban azonban jobban ki tudják aknázni az IKT előnyeit. Európának strukturális reformokra és következetes digitális politikára van szüksége, hogy hasonló hatást érjen el.

10 európai polgár közül 6 rendelkezik internet-hozzáféréssel
Európában a népesség mintegy 60 százaléka használja rendszeresen, és 48 százaléka napi rendszerességgel az internetet. Ez közel ugyanannyi, mint az Egyesült Államokban, ahol a lakosság 56 százaléka használja napi rendszerességgel az internetet, és 65 százaléka használta azt a felmérést megelőző elmúlt három hónapban. Ugyanakkor mind az EU (30 százalék), mind az USA (32 százalék) népességének mintegy harmada még soha nem volt online.

Hatalmas különbségek figyelhetők meg a társadalmi-gazdasági és területi megoszlásban. Az internetet különösen az idősek, kevésbé képzettek és alacsony jövedelműek használják kisebb mértékben az internetet, és ők alacsonyabb informatikai készségekkel is rendelkeznek. Az informatikai ismeretek javítása alapvető fontosságú a digitális európai társadalom felépítéséhez. Az Egyesült Államokkal történő összehasonlításban az EU ezen a téren is jól tartja magát, bár a web használata az idősebb amerikaiak körében elterjedtebb (szemben az EU-ban mért 59 százalékkal, az 55 év fölötti amerikai lakosok 46 százaléka nem használta még soha az internetet). Ezzel szemben Koreában és Japánban a társadalmi-gazdasági csoportok közötti különbségek kevésbé szembeötlők.

Az EU jelenti a világ legnagyobb szélessávú piacát
Az EU szélessávú piaca 2009-ben ismét a világ legnagyobb piaca lett. Az uniós polgárok közel negyede (24,8 százalék) rendelkezik vezetékes szélessávú előfizetéssel. Bár az internet-hozzáférések sebessége nő, és az EU-ban található vezetékes szélessávú kapcsolatok 80 százaléka gyorsabb 2 Mbps-nél, csak 18 százalékuknak a sebessége haladja meg a 10 Mbps-t. Míg ezek a sebességek elégségesek az alapvető webes alkalmazásokhoz, nem teszik lehetővé fejlettebb alkalmazások, mint pl. lehívható televíziós programok igénybe vételét. Az Európa 2020 stratégia ambiciózus célt tűzött ki, mely szerint minden európai polgár legalább 30 Mbps sebességű hozzáféréssel rendelkezzen. A nagyobb sebességek megkövetelik az új generációs hozzáférési hálózatokra (NGA-k) történő átállást. Az ilyen hálózatok kiépítése terén az EU lényegesen el van maradva például Koreától és Japántól. A nagyobb szélessávú kapacitásra való áttérés fontos strukturális kihívás az egész távközlési ágazat számára.

Egységes on-line piac
Az európai gazdaság növekedésében játszott jelentős szerepen túlmenően az internetben hatalmas lehetőség rejlik az egységes piac megerősítésére vonatkozóan. Az elektronikus kereskedelem és elektronikus üzletvitel szintje azonban tagállamonként eltérő, és csak kis mértékben végeznek határokon átnyúló ügyleteket. Annak ellenére, hogy az internet felhasználók 54%-a vásárol vagy ad el termékeket interneten, az EU országaiban ugyanez az arány mindössze 22%. Ezzel szemben az Egyesült Államokban szinte mindennapivá vált az elektronikus kereskedelem, és az internet felhasználók 75%-a vásárol vagy ad el online. Ez azt mutatja, hogy Európában nincs valódi egységes digitális piac, ami alapvető fontosságú lenne az európai kis- és középvállalkozások növekedése szempontjából, és annak érdekében, hogy a fogyasztók számára versenyképes áron nagyobb választék álljon rendelkezésre.

Magyarország vonatkozásában a digitális versenyképességről szóló jelentés az alábbi megállapításokat teszi.
A magyar gazdaságban mintegy 6 százalékkal részesedő IKT szektor a legdinamikusabban fejlődő ágazat.
A szélessávú internet széles körben hozzáférhető, különösen a városi területeken. Annak ellenére, hogy a tényleges internet penetráció viszonylagosan alacsony szinten van, az internet felhasználók százalékos aránya már elérte az EU-s átlagot. Az elmúlt években erős emelkedő trend volt megfigyelhető a különböző internet felhasználási kategóriákon belül is.

Szélessáv
A szélessáv penetráció elmarad az EU átlagtól (24,8 százalék), azonban jelentős mértékben növekedett (2008-ban 100 főre 16,3, 2009-ben pedig 18,7 előfizetés jutott). Magyarország ezzel a 21. helyen áll az EU tagállamok között. A lista élén Dánia (37,8 százalék) és Hollandia (37,7 százalék) áll. A penetráció tavaly Magyarországon a háztartásoknál és a vállalkozásoknál egyaránt növekedett. Pozitívum, hogy szélessávú előfizetéssel rendelkezik a bekapcsolt háztartások több mint 90 százaléka.  A magyar háztartások több mint fele rendelkezik szélessávú hozzáféréssel, így Magyarország a 27 tagállam között a 16. helyen áll, megelőzve többek között Olaszországot, Spanyolországot, Portugáliát, Görögországot, Csehországot, vagy Szlovákiát. Nőtt a laptopos vezetéknélküli internet felhasználás is, a penetráció egy év alatt megduplázódott, bár a 8 százalékos penetráció még így is csak az EU átlag fele.

Internet használat
Az internet használat további elterjedése volt tapasztalható Magyarországon az elmúlt években, a rendszeres és gyakori felhasználók aránya nagyjából megfelel az EU átlagnak. A különböző internet szolgáltatások használata szintén az EU-hoz hasonló, azonban egyes szolgáltatásoknál jelentős eltérések figyelhetők meg. Átlagfeletti azoknak az aránya, akik újságokat olvasnak, saját maguk által készített tartalmat töltenek fel, egészséghez kapcsolódó információkat keresnek és zenét/filmet hallgatnak/néznek vagy töltenek le. Másfelől azonban a populáció az átlagostól elmaró arányban használja az internetet online vásárlásra vagy banki szolgáltatások igénybevételére.

e-kormányzat
Magyarország legtöbb információs társadalmi- és e-kormányzati indikátoránál javulás volt tapasztalható, azonban még így is alulmúlják az EU átlagot. Az egyetlen kivétel a lakosság számára nyújtott szolgáltatások szofisztikáltsága. A lakossági felhasználás szintje 2007. óta 25 százalékon stagnál, azonban a vállalkozások általi felhasználás nőtt.
A lakosság körében az e-kormányzat szolgáltatások elérhetősége és használata EU átlagszint körül alakult. A vállalkozások vonatkozásában azonban alulmarad ez az arány, különösen a rendelkezésre állás tekintetében.

Magyarország a szélessávra vonatkozó indikátorok tekintetében az európai országok középmezőnyét követi. A teljes DSL lefedettség tekintetében Magyarország a 14. helyen, a rurális (vidéki) DSL lefedettségben pedig a 11. helyen áll az EU tagállamok között. Hazán a középmezőnyben szerepel az internethasználatra vonatkozó indikátorok tekintetében, míg az IKT szektor gazdaságban betöltött szerepe tekintetében kifejezetten jó helyen állunk európai összehasonlításban.

Forrás: NHH